A texas holdem egy lenyűgöző játék, szabályai néhány perc alatt elsajátíthatóak, de egész életünkben tanulhatjuk, hogyan is kell JÓL játszani.

A texas holdemben minden játékos két lapot kap a kezébe, majd összesen 5 lapot osztanak középre. Ez az öt lap un. közös lap, amit minden játékos használhat. Ebből az összesen hét lapból tetszőleges ötöt használhatunk fel. (Tehát a kezünkben levő lapok közül kettőt, egyet vagy akár nullát is használhatunk.) Most nézzük közelebbről a játék fázisait.

I. Osztás

Az osztótól (akit a dealer button jelöl) balra ülő játékos beteszi a kis vakot, a következő pedig a nagy vakot. Ezután az osztó mindenkinek két lapot oszt, amit a többiek nem láthatnak. (Kaszinóban van hivatásos osztó, ő oszt a játékos helyett.)

II. Pre-flop licit

Miután mindenki megkapta a lapját a nagyvak utáni játékos kezdi a licitet. Három lehetősége van:
*
Tartja a tétet. (ami ilyenkor ugye pont a nagy vak)
*
Emel (természetesen a limitnek megfelelően)
*
Dob

A következő játékosnak is ugyanezek a lehetőségei, egészen addig, amíg a nagy vakra nem kerül a sor. Figyelem: A nagy vaknak is van lehetősége emelni, akkor is ha előtte mindenki csak megadta a kezdőtétet. Ha emelés volt, akkor természetesen addig megy körbe a licit, amíg minden játékos be nem rakta az emelést, vagy el nem dobta a lapját.
Fix limites játékban többnyire korlátozzák az egy licitkörben berakható tétek számát. Általában maximum háromszor lehet ráemelni az eredeti nyitásra. Tehát ez azt jelenti, hogy pl. egy $1/$2-es játékban az első licit során mindenki maximum $4-et tehet be. No limit és pot limit játékban nincs ilyen korlát, addig lehet emelni, amíg bírjuk pénzzel.

III. Flop

Az osztó ezt követően három nyitott lapot tesz ki középre. Ezt ismét licit követi. A licit menete hasonló a preflop licithez, néhány különbséggel. (A későbbi licitkörök is mind pont olyanok lesznek mint ez.)
A licitet a kis vak kezdi. Neki három lehetősége van:
*
Passzol, azaz nem tesz be tétet.
*
Nyit, azaz beteszi a kezdőtétet (A limitszabályoknak megfelelően)
*
Dob. (Ennek persze nem sok értelme van addig, amíg valaki nem tett be tétet.)
Ha passzolt a kis vak, akkor a következő játékos is ezeket teheti. Ha valaki tett be nyitó tétet, akkor módosulnak a lehetőségek. A következő játékos lehetőségei:
*
Tartja a tétet
*
Emel
*
Dob
Ez megy körbe addig, amíg mindenki nem tartja az addigi téteket, vagy el nem dobja a lapját.

IV. Turn

Az osztó lerakja a negyedik nyitott lapot is. Ezután újra licit következik, amelynek menete pontosan megegyezik az előbb leírtakkal. (Fix limites játék esetén van annyi változás, hogy ott az első két licitkör során a betehető tét a nagy vakkal egyenlő, míg a következő két licitkörben a nagy vak kétszerese a limit.)

V. River

Az osztó lerakja a ötödik nyitott lapot is. Ezután újra licit következik, amelynek menete pontosan megegyezik az előbb leírtakkal.

VI. Showdown

Az utolsó licit után a játékosok megmutatják a lapjukat, és az nyer, aki a legjobb öt lapot tudja összehozni a rendelkezésre álló hét lapból. Döntetlen esetén el kell osztani a pénzt. Mindig az a játékos mutatja meg először a lapját, aki utoljára emelt. Ha nem volt emelés, akkor az, aki az utolsó körben megnyitotta a licitálást. Ha körpassz volt, akkor az, aki először passzolt. Ha előttünk valaki már jobb lapot mutatott, mint a miénk, akkor nem kötelező megmutatni a sajátunkat, el is dobhatjuk.
A játék természetesen nem feltétlenül tart a megmutatásig. Ha bármikor a licit során előfordul, hogy egy emelést, vagy nyitást senki sem tart, akkor ez a játékos nyert. Neki nem kötelező megmutatni a lapját.

Az omaha azzal vívta ki népszerűségét, hogy sokkal akciódúsabb, mint a holdem. Ezt annak köszönheti, hogy itt az ember induláskor négy lapot kap a kezébe. A másik nagyon fontos eltérés, hogy az omahában a játékosnak KÉT lapot KELL a kezéből használni, és hármat pedig az asztalról. Itt nincs választási lehetőség!!
Tehát az omahában minden játékos NÉGY lapot kap a kezébe, majd összesen 5 lapot osztanak középre. Ez az öt lap un. közös lap, amit minden játékos használhat. Ebből az összesen kilenc lapból ötöt használhatunk fel úgy, hogy kettőt a kezünkből KELL használni, hármat pedig az asztalról. Most nézzük közelebbről a játék fázisait.

I. Osztás

Az osztótól (akit a dealer button jelöl) balra ülő játékos beteszi a kis vakot, a következő pedig a nagy vakot. Ezután az osztó mindenkinek négy lapot oszt, amit a többiek nem láthatnak. (Kaszinóban van hivatásos osztó, ő oszt a játékos helyett.)

II. Pre-flop licit

Miután mindenki megkapta a lapját a nagy vak utáni játékos kezdi a licitet. Három lehetősége van:
* Tartja a tétet. (ami ilyenkor ugye pont a nagy vak)
* Emel (természetesen a limitnek megfelelően)
* Dob
A következő játékosnak is ugyanezek a lehetőségei, egészen addig, amíg a nagy vakra nem kerül a sor. Figyelem: A nagy vaknak is van lehetősége emelni, akkor is ha előtte mindenki csak megadta a kezdőtétet. Ha emelés volt, akkor természetesen addig megy körbe a licit, amíg minden játékos be nem rakta az emelést, vagy el nem dobta a lapját.
Fix limites játékban többnyire korlátozzák az egy licitkörben berakható tétek számát. Általában maximum háromszor lehet ráemelni az eredeti nyitásra. Tehát ez azt jelenti, hogy pl. egy $1/$2-es játékban az első licit során mindenki maximum $4-et tehet be. No limit és pot limit játékban nincs ilyen korlát, addig lehet emelni, amíg bírjuk pénzzel.

III. Flop

Az osztó ezt követően három nyitott lapot tesz ki középre. Ezt ismét licit követi. A licit menete hasonló a preflop licithez, néhány különbséggel. (A későbbi licitkörök is mind pont olyanok lesznek, mint ez.)
A licitet a kis vak kezdi. Neki három lehetősége van:
* Passzol, azaz nem tesz be tétet.
* Nyit, azaz beteszi a kezdőtétet (A limitszabályoknak megfelelően)
* Dob. (Ennek persze nem sok értelme van addig, amíg valaki nem tett be tétet.)
Ha passzolt a kis vak, akkor a következő játékos is ezeket teheti. Ha valaki tett be nyitó tétet, akkor módosulnak a lehetőségek. A következő játékos lehetőségei:
* Tartja a tétet
* Emel
* Dob
Ez megy körbe addig, amíg mindenki nem tartja az addigi téteket, vagy el nem dobja a lapját.

IV. Turn

Az osztó lerakja a negyedik nyitott lapot is. Ezután újra licit következik, amelynek menete pontosan megegyezik az előbb leírtakkal. (Fix limites játék esetén van annyi változás, hogy ott az elso két licitkör során a betehető tét a nagy vakkal egyenlő, míg a következő két licitkörben a nagy vak kétszerese a limit.)

V. River

Az osztó lerakja a ötödik nyitott lapot is. Ezután újra licit következik, amelynek menete pontosan megegyezik az előbb leírtakkal.

VI. Showdown

Az utolsó licit után a játékosok megmutatják a lapjukat, és az nyer, aki a legjobb öt lapot tudja összehozni a rendelkezésre álló hét lapból. Döntetlen esetén el kell osztani a pénzt. Mindig az a játékos mutatja meg először a lapját, aki utoljára emelt. Ha nem volt emelés, akkor az, aki az utolsó körben megnyitotta a licitálást. Ha körpassz volt, akkor az, aki először passzolt. Ha előttünk valaki már jobb lapot mutatott, mint a miénk, akkor nem kötelező megmutatni a sajátunkat, el is dobhatjuk.

A játék természetesen nem feltétlenül tart a megmutatásig. Ha bármikor a licit során előfordul, hogy egy emelést, vagy nyitást senki sem tart, akkor ez a játékos nyert. Neki nem kötelező megmutatni a lapját.

Az Omaha Hi/Lo az Omaha egy verziója. A játék menete végig megegyezik a rendes Omahával, csak itt a végén két részre osztják az összegyűlt tétet. Az egyik fele az ún. High Pot. Ezt az nyeri, akinek a legmagasabb lapja van, pont, mint a hagyományos játékban.

A másik fele a Low Pot. Ezt a legkisebb kéz nyeri. Legkisebb kéznek az számít, akinél öt különböző lap van, ami közül egyik sem lehet nyolcasnál nagyobb. (Tehát nem lehet benne, pár, drill stb. Viszont a sor, flush itt nem számít.) A legjobb Low lap az A2345. Ha több megfelelő lap is van, akkor az nyer, akinél a legalacsonyabb magas lap van. Ha ez egyforma, akkor a következő dönt.
Példa: A 2 4 5 6 vs A 2 3 7 8 esetén az első játékos nyer, mert neki hatos a legmagasabb lapja, a másiknak meg nyolcas.

 

Ha nincs megfelelő low kéz, akkor a teljes potot a legjobb lap tulajdonosa nyeri. Mindenki indulhat egyszerre a High potért, és a Low Potért is. Fontos, hogy az Omaha Hi/Lo-ban is két lapot kell a kézből használni, és hármat az asztalról, azonban a Low pothoz, és a High pothoz lehet más lapokat használni a kézből is, és az asztalról is.

A 7 Card Stud a hold'emtől jelentősen különböző játék. Itt ugyanis nincsenek közös lapok, hanem minden játékosnak saját lapjai vannak. Mindenki összesen hét lapot kap, ebből három zárt (azaz csak Te látod), és négy nyílt, azaz mindenki láthatja. A hold'emmel ellentétben itt nincs vak licit. Az osztás előtt minden játékos egyforma nagyságú tétet (ante) tesz be. (Ennek nagysága függ az aktuális limittől. $1/$2-es alapnál 25 cent a tét.) 7 Card Studot maximum nyolc ember játszhatja egyszerre.

A tét berakása után mindenki három lapot kap: két zártat, és egy nyíltat (door card). A licitálást az az ember kezdi, akinek a legkisebb a nyílt lapja. Ha egyformák, akkor a szín dönt (treff, káró, kör, pikk az erő sorrend.) Az első licitálónak kötelező tennie. (Bring-in.) Annyi döntési lehetősége van, hogy ő választhatja meg, hogy a kisebbik limitet, vagy annak a felét teszi-e be. (Tehát $1/$2-es asztalnál 50 centet, vagy egy dollárt tehet.) A többiek tarthatják, vagy emelhetnek. Egy licit körben maximum háromszor lehet emelni.

Ezután ismét egy nyílt lapot osztanak. (Fourth Street) Ettől kezdve mindig az kezdi a licitálást, akinek a legerősebb a nyílt lapja. Itt már nem kötelező tenni, lehet passzolni is. (Check) Amennyiben az első licitálónak a két nyílt lapja egy pár, akkor dönthet úgy, hogy rögtön dupla téttel indít. (Tehát $1/$2-es asztalon két dollárral.)

A licit után újabb nyílt kártya következik (Fifth Street). Innen kezdve minidig a magasabb limittel kell licitálni ($2 az $1/$2-es asztalon.)

Ezután újabb nyílt lap következik. (Sixth Street)

A licit után jön a hetedik lap, ami ismét zárt. Ha több mint egy játékos maradt játékban a licit után, akkor az nyer, akinek a lapjaiból ötöt felhasználva a legerősebb keze van. Először annak kell megmutatnia a lapjait, akinek a négy nyílt lapja a legerősebb. Ha túl sokan maradnak játékban a végéig, és így nem jutna mindenkinek saját lap, akkor a 7. lap egy közös nyílt kártya lesz.

A 7 Card Stud Hi/Lo a sima stud egy változat, ahol a potot a végén két részre osztják:
- High pot - ezt a legjobb kéz nyeri, pont mint a normál játékban
- Low pot - ezt a legkisebb kéz nyeri. Legkisebb kéznek az számít, akinél öt különböző lap van, ami közül egyik sem lehet nyolcasnál nagyobb. (Tehát nem lehet benne, pár, drill stb. Viszont a sor, flush itt nem számít.) A legjobb Low lap az A2345. Ha több megfelelő lap is van, akkor az nyer, akinél a legalacsonyabb magas lap van. Ha ez egyforma, akkor a következő dönt.

Példa: A 2 4 5 6 vs A 2 3 7 8 esetén az első játékos nyer, mert neki hatos a legmagasabb lapja, a másiknak meg nyolcas.

Mindenki összesen hét lapot kap, ebből három zárt (azaz csak Te látod), és négy nyílt, azaz mindenki láthatja. A hold'emmel ellentétben itt nincs vak licit. Az osztás előtt minden játékos egyforma nagyságú tétet (ante) tesz be. (Ennek nagysága függ az aktuális limittől. $1/$2-es alapnál 25 cent a tét.) 7 Card Studot maximum nyolc ember játszhatja egyszerre.

A tét berakása után mindenki három lapot kap: két zártat, és egy nyíltat (door card). A licitálást az az ember kezdi, akinek a legkisebb a nyílt lapja. Ha egyformák, akkor a szín dönt (treff, káró, kör, pikk az erő sorrend.) Az első licitálónak kötelező tennie. (Bring-in.) Annyi döntési lehetősége van, hogy ő választhatja meg, hogy a kisebbik limitet, vagy annak a felét teszi-e be. (Tehát $1/$2-es asztalnál 50 centet, vagy egy dollárt tehet.) A többiek tarthatják, vagy emelhetnek. Egy licit körben maximum háromszor lehet emelni.

Ezután ismét egy nyílt lapot osztanak. (Fourth Street) Ettől kezdve mindig az kezdi a licitálást, akinek a legerősebb a nyílt lapja. Itt már nem kötelező tenni, lehet passzolni is. (Check) Ha az első licitálónak a két nyílt lapja egy pár, akkor sem duplázhatja meg a limitet, mint a sima Studnál.

A licit után újabb nyílt kártya következik (Fifth Street). Innen kezdve minidig a magasabb limittel kell licitálni ($2 az $1/$2-es asztalon.)

Ezután újabb nyílt lap következik. (Sixth Street)

A licit után jön a hetedik lap, ami ismét zárt.

Ha túl sokan maradnak játékban a végéig, és így nem jutna mindenkinek saját lap, akkor a 7. lap egy közös nyílt kártya lesz.

Ha több mint egy játékos maradt játékban a licit után, akkor az nyeri a High Potot, akinek a lapjaiból ötöt felhasználva a legerősebb keze van. Először annak kell megmutatnia a lapjait, akinek a négy nyílt lapja a legerősebb.

A Low potot az nyeri, akinek a fent leírt szabályok szerint a leggyengébb keze van. Bármely lapot használhatod a low pothoz és a high pothoz is egyszerre, az ász pedig lehet egyszerre a legkisebb és legnagyobb lap is. Ha nincs a szabályoknak megfelelő Low kéz, akkor nem kell szétosztani a potot, az egészet a legerősebb kéz nyeri.

A Razz a stud egy változata, de itt a leggyengébb kéz nyeri az egész potot.
A sor, flush itt nem számít. A legjobb nyerőlap a razzban az A2345. Ha több lap közül az nyer, akinél a legalacsonyabb magas lap van. Ha ez egyforma, akkor a következő dönt.
Példa: A 2 4 5 6 vs A 2 3 7 9 esetén az első játékos nyer, mert neki hatos a legmagasabb lapja, a másiknak meg kilences.

Mindenki összesen hét lapot kap, ebből három zárt (azaz csak Te látod), és négy nyílt, azaz mindenki láthatja. A hold'emmel ellentétben itt nincs vak licit. Az osztás előtt minden játékos egyforma nagyságú tétet (ante) tesz be. (Ennek nagysága függ az aktuális limittől. $1/$2-es alapnál 25 cent a tét.) Razzt maximum nyolc ember játszhatja egyszerre.

A tét berakása után mindenki három lapot kap: két zártat, és egy nyíltat (door card). A licitálást az az ember kezdi akinek a legnagyobb a nyílt lapja. (Az ász a razzban a legkisebb lap.) Ha egyformák, akkor a szín dönt (treff, káró, kör, pikk az erő sorrend.) Az első licitálónak kötelező tennie. (Bring-in.) Annyi döntési lehetősége van, hogy ő választhatja meg, hogy a kisebbik limitet, vagy annak a felét teszi-e be. (Tehát $1/$2-es asztalnál 50 centet, vagy egy dollárt tehet.) A többiek tarthatják, vagy emelhetnek. Egy licit körben maximum háromszor lehet emelni.

Ezután ismét egy nyílt lapot osztanak. (Fourth Street) Ettől kezdve mindig az kezdi a licitálást, akinek a leggyengébb a nyílt lapja. Itt már nem kötelező tenni, lehet passzolni is. (Check) Ha az első licitálónak a két nyílt lapja egy pár, akkor sem duplázhatja meg a limitet, mint a sima Studnál.

A licit után újabb nyílt kártya következik (Fifth Street). Innen kezdve minidig a magasabb limittel kell licitálni ($2 az $1/$2-es asztalon.)

Ezután újabb nyílt lap következik. (Sixth Street)

A licit után jön a hetedik lap, ami ismét zárt.

Ha túl sokan maradnak játékban a végéig, és így nem jutna mindenkinek saját lap, akkor a 7. lap egy közös nyílt kártya lesz.

A potot az nyeri, akinek a fent leírt szabályok szerint a leggyengébb keze van.

A Guts Póker egy három lappal játszott póker verzió. A lapok erőssége eltér a megszokottól. Két változat van: Survivor Guts, Monte Carlo Guts

1. A játék körökre van osztva. Egy körön belül változó számú osztás lehet.
2. Minden játékos beteszi az előre megbeszélt tétet. (Pl. a $1-es asztalnál 1 dollárt.)
3. Az osztó mindenkinek oszt három lapot.
4. Minden játékos eldönti, hogy játékban marad-e, vagy eldobja a lapját. Ezt az osztó jelzésére egyszerre kell bejelenteni. Aki késik, az automatikusan dob.
5. Akik játékban maradtak megmutatják a lapjukat. A legjobb lap nyeri a potot.
6. Akik játékban maradtak, de vesztettek büntetésképpen az előző potnak megfelelő összeget tesznek be. Tehát ha pl. 10 dollár volt a potban, akkor a vesztesnek ennyi pénzt kell berakni.
   6.1. Monte Carlo Guts esetén minden vesztes játékosnak be kell tenni a pénzt.
   6.2. Survivor Guts esetén csak annak, akinek a leggyengébb lapja volt.
   6.3. A vesztes játékosoknak nem kell a kezdő tétet is beadniuk.
7. Ha mind a három játékos dobott, akkor a potot senki sem viheti el, mindenki beteszi a kezdő tétet, és új leosztás jön.
8. Ha csak egy játékos maradt játékban, (vagy több játékos esetén nem volt vesztes, mert mindenkinek egyforma lapja volt) akkor vége a körnek. Mindenki beteszi a kezdőtétet, és új kör kezdődik.
9. Új játékos csak új kör kezdetekor kapcsolódhat be a játékba.
10. Figyelem! A Guts Pókerben más a lapok erősorrendje, mint a hagyományos játékban!!
    
    Színsor (Straight Flush) ♣7 ♣6 ♣5
    Két színsor közül az nyer, akinek magasabb lappal kezdődik.
    
    Drill ♦7 ♠7 ♣7
    Két drill közül az nyer, akinek magasabb lapokból van.
    
    Sor (Straight) ♣7 ♥6 ♦5
    Két sor közül az nyer, akinek a sora magasabb lappal kezdődik. Az ász lehet a sor első vagy utolsó lapja, de nem lehet középen. Tehát a 2 A K nem sor!
    
    Szín (flush) ♣K ♣J ♣6
    Két szín közül az nyer, akinek magasabb lapja van az adott színből. Ha az egyforma, akkor a következő lap számít, stb.
    
    Egy pár ♥A ♦A ♦J
    Két egy pár közül az nyer, akinek magasabb lapból van párja. Ha ez egyforma, akkor az nyer akinek a pár mellett magasabb lapja van.
    
    Magas Lap ♦A ♠K ♥8
    Ha mindenkinek csak magas lapja van, akkor az nyer, akinél a legmagasabb lap van. Ha ez egyforma, akkor a következő lap számít, stb.

A pineapple a texas holdem egy változata. A pineapple-ben minden játékos három lapot kap a kezébe, majd összesen 5 lapot osztanak középre. (A három kézbe kapott lap közül az egyiket majd el kell dobni.) Ez az öt lap un. közös lap, amit minden játékos használhat. Ebből az összesen hét lapból tetszőleges ötöt használhatunk fel. (Tehát a kezünkben levő lapok közül kettőt, egyet vagy akár nullát is használhatunk.) Most nézzük közelebbről a játék fázisait.

I. Osztás
Az osztótól (akit a dealer button jelöl) balra ülő játékos beteszi a kis vakot, a következő pedig a nagy vakot. Ezután az osztó mindenkinek három lapot oszt, amit a többiek nem láthatnak. (Kaszinóban van hivatásos osztó, ő oszt a játékos helyett.)
II. Pre-flop licit
Miután mindenki megkapta a lapját a nagyvak utáni játékos kezdi a licitet. Három lehetősége van:

*
Tartja a tétet. (ami ilyenkor ugye pont a nagy vak)
*
Emel (természetesen a limitnek megfelelően)
*
Dob
A következő játékosnak is ugyanezek a lehetőségei, egészen addig, amíg a nagy vakra nem kerül a sor. Figyelem: A nagy vaknak is van lehetősége emelni, akkor is ha elötte mindenki csak megadta a kezdőtétet. Ha emelés volt, akkor természetesen addig megy körbe a licit, amíg minden játékos be nem rakta az emelést, vagy el nem dobta a lapját.
Fix limites játékban többnyire korlátozzák az egy licitkörben berakható tétek számát. Általában maximum háromszor lehet ráemelni az eredeti nyitásra. Tehát ez azt jelenti, hogy pl. egy $1/$2-es játékban az első licit során mindenki maximum $4-et tehet be. No limit és pot limit játékban nincs ilyen korlát, addig lehet emelni, amíg bírjuk pénzzel.
III. Flop
Az osztó ezt követően három nyitott lapot tesz ki középre. Ezt ismét licit követi. A licit menete hasonló a preflop licithez, néhány különbséggel. (A későbbi licitkörök is mind pont olyanok lesznek mint ez.)
A licitet a kis vak kezdi. Neki három lehetősége van:

* Passzol, azaz nem tesz be tétet.
* Nyit, azaz beteszi a kezdőtétet (A limitszabályoknak megfelelően)
* Dob. (Ennek persze nem sok értelme van addig, amíg valaki nem tett be tétet.)

Ha passzolt a kis vak, akkor a következő játékos is ezeket teheti. Ha valaki tett be nyitó tétet, akkor módosulnak a lehetőségek. A következő játékos lehetőségei:

* Tartja a t étet
* Emel
* Dob

Ez megy körbe addig, amíg mindenki nem tartja az addigi téteket, vagy el nem dobja a lapját.
A licit után minden játékosnak el KELL dobnia a kezében levő lapok közül egyet. Innentől kezdve minden pontosan úgy zajlik, mint a texas holdem-ben.
IV. Turn
Az osztó lerakja a negyedik nyitott lapot is. Ezután újra licit következik, amelynek menete pontosan megegyezik az előbb leírtakkal. (Fix limites játék esetén van annyi változás, hogy ott az elso két licitkör során a betehető tét a nagy vakkal egyenlő, míg a következő két licitkörben a nagy vak kétszerese a limit.)
V. River
Az osztó lerakja a ötödik nyitott lapot is. Ezután újra licit következik, amelynek menete pontosan megegyezik az előbb leírtakkal.
VI. Showdown
Az utolsó licit után a játékosok megmutatják a lapjukat, és az nyer aki a legjobb öt lapot tudja összehozni a rendelkezésre álló hét lapból. Döntetlen esetén el kell osztani a pénzt. Mindig az a játékos mutatja meg először a lapját, aki utoljára emelt. Ha nem volt emelés, akkor az, aki az utolsó körben megnyitotta a licitálást. Ha körpassz volt, akkor az, aki először passzolt. Ha előttünk valaki már jobb lapot mutatott, mint a miénk, akkor nem kötelező megmutatni a sajátunkat, el is dobhatjuk.

A játék természetesen nem feltétlenül tart a megmutatásig. Ha bármikor a licit során előfordul, hogy egy emelést, vagy nyitást senki sem tart, akkor ez a játékos nyert. Neki nem kötelező megmutatni a lapját.

Ez a nálunk is jól ismert cserélgetős póker.

1. Minden játékos berakja a kezdőtétet.

2. Az osztó mindenkinek 5 lapot oszt.

3. Ezután egy licitkör következik. (Vannak olyan variációk, ahol nem lehet licitet kezdeni, ha nincs legalább egy J pár a kézben)

4. A licit után minden játékos cserélhet 0 - 5 lap között. (Van olyan verzió, ahol ászt nem lehet cserélni, illetve vannak, akik úgy játsszák, hogy max. 3 lapot lehet cserélni.)

5. Ezután újabb licitkör következik.

6. Az utolsó lépés a lapok megmutatása. A legerősebb lap nyer.

6.1. Vannak, akik csak 32 lappal játszanak. Fontos, hogy ilyenkor a lapok erő sorrendjében a full és a flöss megcserélődik.

Dealer Button: Az osztót jelölő kis korong.

Flop: Az asztalra képpel felfelé kiosztott három lap.

Turn : A negyedik felfordított lap az asztalon.

River : Az ötödik felfordított lap az asztalon.

Community cards (Közös lapok) : A középre kiosztott 5 lap, amit mindenki sajátjaként használhat.

Blind (Vak licit) : Az osztótól balra ülő két embernek mindenképpen licitálnia kell. Ezt hívják vak licitnek. Az osztótól balra ülő ember adja a kis vak licitet (Small Blind - SB), míg a következő a nagy vak licitet (Big Blind - BB). Fix limites $1/$2-es játéknál az SB általában $0.5. a BB $1.

Bet (Nyitás) : Az első berakott tét a licit során

Call (Tartás) : Egy másik játékos által berakott tét tartása

Raise (Emelés) : Egy másik játékos által berakott tét emelése

Fold (dobás) : Ha előtted nyitottak, vagy emeltek és nem akarod tartani a tétet, akkor dobnod kell.

Check (passz) : Ha még senki nem nyitott előtted, akkor lehetőséged van passzolni. (Azaz nem kell pénzt beraknod.) Persze ha utánad valaki nyit, akkor döntened kell, hogy tartod vagy dobsz

Pot : A játék során berakott pénz összessége

Limit : A limit nagysága határozza meg a vakok nagyságát és a későbbi lehetséges emelések mértékét. A típusa pedig azt, hogy miként történhet az emelés. Három típust használnak általában: fix, pot limit, no limit.

Fix limit : Fix limites játék során mindig csak a limitnek megfelelő összeggel emelhetünk. Pl. $1/$2-es limitű asztalnál az első két licitkörben $1 a lehetséges nyitás (és emelés), míg a második két licitkörben $2.

No limit : No limit játéknál az emelés felső határa a nálad levő pénz mennyisége. A minimális emelés nem lehet kisebb, mint a nagy vak licit, illetve mint az előző emelés a licitkörben. Pl. $1/$2-es NL asztalnál a nagy vak $2. Ekkor a minimális nyitás, emelés $2. De ha előttünk valaki 10 dollárt emelt, akkor abban a körben már minimum 10 dollárral kell nekünk is emelni, ha emelni szeretnénk. A következő licitkörben megint $2-ről indul a minimális emelés.

Pot limit : A minimális emelésre vonatkozó szabályok megegyeznek a no limit szabályival. A maximum pedig nem lehet nagyobb mint az eddig berakott pénz. Ennek pontos kiszámítása a következő: a játékos először tartja az eddigi emelést, ekkor kell összeszámolni a pot értékét, majd ennyivel lehet emelni. Tehát Pl. egy durva $5/10-es játéknál ez a következő képpen történik: $5, $10 (ezek a blindok) $35, $120, $410... Ezek persze a maximális emelések, ennél lehet kisebbet is emelni, illetve egyáltalán nem szükséges minden játékosnak emelni. Pocket : Holdemnél a kézbe kapott két lap.

Pre-flop : Az osztás és a flop kirakása közti időszak.

Showdown : A játék végén a lapok megmutatása

Üres kéz, magas lap (High card)

♦A ♠K ♥8 ♣6 ♦2

A legkisebb értékű kéz a semmilyen kombinációt nem tartalmazó, ún. üres kéz. Ezt legalább két színt tartalmazó, öt különböző értékű lap alkotja. Egyes esetekben azonban ezzel is lehet nyerni. Amennyiben két játékosnak egyszerre lenne üres keze, úgy kettőjük közül az nyer, amelyikőjüknek magasabb értékű a legerősebb lapja. Ha mindkettőnek azonos ez a lapja, akkor a négy maradék lap erőssége dönt. Az nyer, akinek a soron következő lapja az erősebb. Ha az is egyforma, akkor a harmadik, a negyedik, illetve az ötödik lap erőssége a döntő. Ha mindkét kéz lapjai egyforma értékűek, akkor az eredmény eldöntetlen (mivel a pókerben a színeknek nincs rangsora), a kasszát felesben nyerik ki.
Egy pár (Pair)

♥A ♦A ♦J ♥5 ♣K

Az egy pár kezet két azonos értékű lap, valamint még három, az előzőektől és egymástól is eltérő értékű lap alkotja. Amennyiben két játékosnak egyszerre lenne egy párja, úgy kettőjük közül az nyer, amelyikőjüknek magasabb értékű a párja. Ha mindkettőjüknek azonos értékű a párja, akkor a három maradék lap erőssége dönt, az nyer, akinek a soron következő lapja erősebb. Ha az is egyforma, akkor a második, illetve a harmadik lap erőssége a döntő. Ha mindkét kéz lapjai egyforma értékűek, akkor az eredmény eldöntetlen (mivel a pókerben a színeknek nincs rangsora), a kasszát felesben nyerik ki.
 
Két pár (Two pair)

♦K ♥K ♦7 ♣7 ♥A

A két pár kezet két azonos értékű lap, valamint még egy, az előzőektől eltérő értékű lappár alkotja. Amennyiben két játékosnak egyszerre lenne két párja, úgy kettőjük közül az nyer, amelyikőjüknek magasabb értékű párja nagyobb. Ha mindkettőjüknek azonos értékű a magasabb párja, akkor a kisebb értékű pár erőssége dönt. Ha esetleg az is egyforma, akkor az ötödik lap erőssége számít. Ha az is egyforma értékű a két kézben, akkor az eredmény eldöntetlen (mivel a pókerben a színeknek nincs rangsora), a kasszát felesben nyerik ki.
 
Drill, Szett (Three of a kind)

♦7 ♠7 ♣7 ♥K ♦5

A drill-t tartalmazó kézben három azonos értékű lap található, valamint két bármilyen , az előzőektől és egymástól is eltérő lap. Ha két játékosnak egyszerre lenne drillje, úgy kettőjük közül az nyer, amelyikőjüknek magasabb értékű a három egyforma értékű lapja.
Sor (Straight)

♣9 ♠8 ♣7 ♥6 ♦5

A sor-t különböző színű, de egymás utáni rangsorú öt lap alkotja. Amennyiben két játékosnak egyszerre lenne számsora, úgy kettőjük közül az nyer, amelyikőjük sora magasabb lapra végződik. Ha mindkettőnek azonos a legmagasabb lapja, akkor az eredmény eldöntetlen (mivel a pókerben a színeknek nincs rangsora), a kasszát felesben nyerik ki.
 
Szín (Flush)

♣K ♣J ♣6 ♣4 ♣2

A szín öt azonos színű, de de nem egymás utáni rangsorú lap alkotja. Amennyiben két játékosnak egyszerre lenne színe, úgy kettőjük közül az nyer, amelyikőjüknek magasabb értékű a legerősebb lapja. Ha ez egyforma, akkor a második, illetve a következő lap magassága dönt. Ha mindkettőnek azonos értékű minden lapja, akkor az eredmény eldöntetlen (a pókerben a színeknek nincs rangsora), a kasszát felesben nyerik ki.
 
Full (Full house)

♣A ♦A ♠A ♥K ♣K

A full, vagy másnéven fullhouse két azonos értékű és három azonos értékű lapból áll. Amennyiben két játékosnak egyszerre lenne fullja, úgy kettőjük közül az nyer, amelyikőjüknek magasabb értékű a három egyforma értékű lapja.
 
Póker (Four of a kind)

♣A ♦A ♠A ♥A ♣3

Póker esetén a kézben négy különböző színű, de azonos értékű, valamint egy eltérő lap van. Amennyiben két játékosnak egyszerre lenne pókere, úgy kettőjük közül az nyer, amelyikőjüknek a négy egyforma lapja magasabb értékű. Egyes pókerjátékoknál (pl.: Texas Hold'em) előfordulhat, hogy minden játékosnak azonos értékű póker van, ilyenkor az ötödik lap erőssége a döntő.
 
Színsor (Straight flush)

♣7 ♣6 ♣5 ♣4 ♣3

A színsor bármely szín öt egymást követő lapja, melyek közül a legnagyobb nem ász. Amennyiben két játékosnak egyszerre lenne színsora, úgy kettőjük közül az nyer, amelyikőjük sora magasabb lapra végződik. Ha mindkettőnek azonos a legmagasabb lapja, akkor az eredmény eldöntetlen (a pókerben a színeknek nincs rangsora), a kasszát felesben nyerik ki.
 
Royalflös (Royal flush)

♦A ♦K ♦Q ♦J ♦10
A legerősebb kéz a royalflös, ami azonos színű lapokból a 10-es, a bubi, a dáma, a király és az ász. Amennyiben két játékosnak egyszerre lenne royalflöse, úgy az eredmény eldöntetlen (a pókerben a színeknek nincs rangsora), a kasszát felesben nyerik ki.